Abu Darr-ra hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel:
Néhány (szegény) ember Allah Küldöttének társai közül azt mondta a Prófétának: Ó, Allah Küldötte! A gazdagok elviszik a jutalmat. Imádkoznak, ahogyan mi is imádkozunk, böjtölnek, ahogyan mi is böjtölünk, és adakoznak vagyonuk feleslegéből! Ő – Allah dicsérete és békéje legyen vele – azt felelte: - Vajon Allah nem adott-e olyat nektek, amit eladakozhattok? Bizony, adomány [jár] számotokra minden teszbíhért (azt mondani: ’szubhan Allah’ azaz ’magasztaltassék Allah’), adomány [jár] minden tekbírért (azt mondani ’Allahu akbar’ azaz ’Allah nagyobb mindennél’), adomány [jár] minden tehmídért (azt mondani ’elhamdulillah’ azaz ’a dicséret és a köszönet Allahot illeti’), adomány [jár] minden tehlílért (azt mondani: ’le ilehe ill-Allah’ azaz ’nincs más isten kivéve Allah’). Adomány [jár] egy helyénvaló tettre utasításért, és adomány [jár] egy elvetendő tett tiltásáért, és mindegyikőtök házaséletében is adomány rejlik.
Azt kérdezték: Ó, Allah Küldötte! Vajon, amikor valamelyikünk kielégíti a vágyát, még jutalom is jár neki érte? Azt felelte: - Mit gondoltok, ha tiltott módon elégíti ki, terheli-e vétek? Ugyanígy, ha megengedett módon elégíti ki, jutalom jár neki. (Muszlim)
English