Írta: Seyfetin Yazici     Fordította: Vámosi András     Az emberek, akik az élőlények között előkelő helyet élveznek, s akik az értelem, a gondoskodás képességével és egyéb különleges adottságokkal vannak felruházva, sok más közös tulajdonság mellett rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy kívánják a boldogságot. Minden ember törekszik ennek a kívánságnak a betöltésére. Ezért többször gondol a jövőre, mint a mára és állandóan a holnapra készül fel.     Az ember olyan lény, aki testből és lélekből áll. Az Iszlám ezen okból szem előtt tartja az emberek úgy testi, mint lelki szükségleteit, egyrészt biztosítja a megfelelő alapot ahhoz, hogy az egyén boldog lehessen, másrészt bizonyos rendszabályokat is foganatosít, hogy a közösségek nyugodtak és boldogak lehessenek.     Az Iszlám emígyen meghatározza az emberek kölcsönös jogait és kötelességeit is. Az Iszlám a legutolsó és legteljesebb vallás Mohamed próféta, aki az Iszlámot. Az emberiségnek elhozta, az utolsó próféta. A Korán, az Iszlám szent könyve a legutolsó üzenet, Amit a magasztos Isten Mohamed próféta által az Emberiségnek kinyilatkoztatott. Az iszlám célja     Az Iszlám által előírt rendelkezések és elvek célja az, hogy az ember cselekedettet és szokásait tekintve felnőjön, megtalálja a világban és boldogságát, valamint, hogy halála után az öröklétben elnyerje örök boldogságát. Ezek az alapelvek olyan tökéletesek, hogy minden kor emberének igényét fedezik, mindenkor érvényesek anélkül, hogy változnának.     A magasságos Isten így szólott: " Isten vallása kétség kívül az Iszlám." (Korán, Imrán-Szúra, 19. vers) Az iszlám alapelvei     A rendelkezéseket és alapelveket röviden 3 pontban lehet összefoglalni: hit / istentisztelet / erkölcs   A hit     Ugyanúgy, ahogy a testünknek élelmiszerre van szüksége, éppúgy szüksége van a lelkünknek is táplálékra. A lélek legfontosabb tápláléka a szilárd hit. Szilárd hit által az ember nagy lelki- szellemi erőre és nyugalomra tesz szert. Az iszlám alapelvei úgyis, mint a mindenható jóság forrása megnöveli az emberek felelősségérzetét, pozitívan befolyásolják a viselkedését, javítanak a karakterén, azaz erkölcsileg érettebbé teszik.     Az Iszlám hit két alaptétele:         1. Csak egyetlen Isten létezik, más nem.         2. Mohamed Isten prófétája. Isten     Az Iszlám hit legmagasabb alaptétele az egyetlen Istenben való hit Isten nem hasonlít semmilyen teremtményhez, Ő egy magasztos lény. Nincs kezdete és vége A léte magából fakad. Nem született és nem szült. Mentes minden hibától, korlátlan hatalommal rendelkezik, tud, hall és lát mindent. A próféták     A próféták Isten követei az emberekhez, aki ehhez a feladathoz a legrátermettebbeket választotta ki. A magasztos Isten időről-időre prófétákat küldött útmutatóul az emberekhez, akik által kinyilatkoztatta parancsait és tilalmait. A hit alappillérei     A hit alapjai 6 pilléren nyugszanak: Hit 1. Isten létében és egyedüliségében 2. Isten angyalaiban 3. Isten szent könyvében 4. Isten prófétáiban 5. az utolsó ítélet napjában 6. a sorsban, mint eleve elrendeltetettben Az istentisztelet     Az istentisztelet Isten dicsőítésére és magasztalására szolgál, ezen keresztül ad az ember hálát Isten számos adományáért.     Az istentisztelet Isten parancsának követése és Isten szeretetének, kegyelmének megszerzésére való. Az ilyen tiszta szándékú tiszteletadás a hívő ember legszebb közeledési formája Istenhez, aki ugyanakkor a legszilárdabb oltalmazó is a kritikus helyzetekben.     Istentiszteletet úgy kell végezni, ahogy az elő van írva. Allahon kívül senkihez sem szabad fohászkodni. A muszlim az istentiszteleti aktus megszabadul anyagias kívánságaitól, lelkiekben épül, belül megtisztul az ártó gondolatoktól, külsőleg a negatív viselkedésformáktól, érettebbé lesz; Istennek kedves embere. Istenünk azt mondja: "Ti emberek, imádkozzatok Istenhez aki titeket és elődeiteket megalkotott, így megszabadulhattok hibáitoktól és elkerülhetitek azokat." (Korán: Bakkara-szúra, 21.) Az Istentisztelet lényegi formái I. Rituális ima     A rituális imákat naponta ötször kell elvégezni a nap meghatározott időszakaiban. Ezen kívül péntekenként egyszer és az évenkénti két ünnepen közös ima zajlik. Az ima a hívok legszebb jeladása a magasztos Isten felé. A muszlim az ima végzése alatt szellemi örömöt érez, hogy Isten jelenlétében lehet. Ekkor eltávolodik a mindennapok gondjaitól és lelkiekben emelkedik. Az ima elvégzéséhez a test bizonyos részeit (kéz, arc, láb, stb.) meg kell mosni, ez az úgynevezett rituális mosakodás. Ezenkívül a testnek és a léleknek, valamint a ruházatnak és az imádkozás helyének is tisztának kell lennie.     A rituális imádkozás felelősségérzetet ad a szívnek. Megtisztítja az ember belsőjét minden káros érzéstől és gondolattól, eltávolít a bűnöktől és szellemiekben felemeli az embert. A magasztos Allah azt mondja: " végezzétek el helyesen a rituális imádkozást, az ima valóságában megóv a rosszal és felfuvalkodottsággal szemben." (Korán: Pók-szúra, 45.)     Azt a helyiséget, ahol a muszlimok az imákat közösen végzik, dzsáminak vagy mecsetnek hívják. A dzsámik és a mecsetek egyidejűleg az oktatás és nevelés intézményei, helyszínei is. Itt szerzik meg a muszlimok vallási és erkölcsi ismereteiket. Amikor jön az imaidő, a minaretről szól az imára felszólító kiáltás. Ez a kiáltás hívja a muszlimokat imádkozásra, hogy minél magasabbról szóljon a hívás, ezért van a mecsetekben minaret. Ez egy az iszlám első éveiből származó hagyomány, de vannak minaret nélküli mecsetek is. Az imádkozást egyedül és egy előimádkozó (imám) vezetésével is el lehet végezni. De a pénteki és ünnepi imákat közösen szokás végezni. A hívő közvetítő nélkül címzi egyesével kívánságait Isten felé imáin keresztül, illetve kérheti Isten bocsánatát bűneiért.     Azt a személyt, aki a muszlimokat az imádkozásban vezeti, előimádkozónak, imámnak nevezik. Az a hely, ahol az imám a mecsetben leborul, imafülkének, mihrábnak nevezzük. Található a mecsetben egy minbár névre hallgató lépcsőszerű szószék, ahol az imám péntekenként és az ünnepi alkalmakkor egy imával összekötött "szentbeszédet", hutbát tart. II. Böjt     A böjt az istentiszteletnek egy formája, amelyet az emberek évente Ramadan idején egy holdhónapig gyakorolnak, mégpedig úgy, hogy napkeltétől napnyugtáig nem esznek, nem isznak, és nem élnek szexuális életet.     A böjtölés formája az emberi lelket, erősíti az akaratot és fejleszti az ellenállást a rossz emberi szokásokkal szemben. A magasztos lsten erről így szól: " Ti hívok, a böjtölés számotokra ugyanígy mint elődeiteknél, elengedhetetlenül kötelező. Így meg tudjátok magatokat óvni és védeni." (Korán: Bakkara-szúra, 183.)     A böjt egy erkölcsi és magatartásjavító nevelőeszköz, amely megtisztítja a lelket a tisztátalanságoktól, ugyanakkor fejleszti a szeretet és a szolidaritásérzést másokkal. Egyébként az is közismert tény, hogy a böjtölés az egészségre nézve is igen hasznos. Mohamed próféta így szól: " Böjtöljetek, így egészségesek lesztek." III. Előírás szerinti éves alamizsna (Zakat)     Szintén istentisztelet, ha a jómódúak vagyonuk és megtakarításaik bizonyos hányadát minden évben a rászorulók rendelkezésére bocsátják. Az éves alamizsnaosztás eloírásszerű rendszere egy olyan szociális segélyrendszer ami biztosítja a társadalmi nyugalmat és szolidaritást. Az előírás szerinti éves alamizsna-rendszer meggátolja a túlzott pénzsóvárságot, fejleszti az emberek egymás közti szeretetét és tiszteletét, és megakadályozza a mások jólétéből adódó ellenségeskedés kifejlődését. Mekkai zarándoklat     A zarándoklat egyszer az életben teljesítendő istentisztelet, amelyet meghatározott időszakban kell elvégezniük azoknak a muszlimoknak, akik egészségileg és anyagilag képesek erre. Az, hogy ezen istentiszteleti aktus idején minden férfi ugyanolyan zarándokruhát ölt, arra a napra emlékeztet, amikor az ember halála után Isten színe elé áll. Ez egy olyan alkalom, amikor az emberek szívük legmélyéből Istenhez fordulnak, a bűneik megbocsájtatnak és bűnbánatuk elfogadást nyer. A szent helyek megtekintése a zarándokban nemes érzéseket kelt. Erkölcs     Az erkölcs szerepe az Iszlám vallásban igen nagy. Az Iszlám célja az emberek erkölcsi nevelése és érettebbé tétele.Az Iszlám prófétája, Mohamed így szólt: " azzal bízattam meg, hogy a tetsző erkölcsöt tökéletesítsem"     Egy-egy muszlim "értéke" erkölcsi nívóján mérhető. Erre vonatkozóan a próféta azt mondotta, hogy azokat kedveli leginkább, akik erkölcsileg értékesek. Arra a kérdésre, hogy kiket kedvel Isten leginkább, emígyen válaszolt: "Azokat, akiknek erkölcse szép." Felebaráti szeretet és szoliraditás (részvét)     Az erkölcsös viselkedések között a felebaráti szeretetnek igen nagy szerepe van, ezért az előfeltételek egyike a szeretet. Mohamed akinek szíve tele volt embertársai iránt érzett szeretettel, azt mondta: " Ameddig nem szeretitek egymást, nem tudtok érettebb muszlimmá lenni."     A szívbéli szeretet jelei az embertársainkkal szembeni jótétemény, megértéssel való kezelésük és a szolidaritás. Így Mohamed: "Azok, akik megértőek embertásaikkal szemben Istentől is megértést kapnak."     Az Iszlám szolidaritás fogalma tartalmazza nem csak az emberekkel, hanem minden élőlénnyel szembeni beleérző képességet, megértést is. Mohamed az alábbiakat nyilatkozta erről: "Ha egy nő hagy éhen pusztulni egy macskát bűntetés lesz osztályrésze, egy bűnöst azonban, aki egy kutyát sajnálatból megitat lsten feloldoz bűnéből."   Tolerancia     A muszlim toleráns és szívesen megbocsátja embertársai hibáit. A jó lsten emígyen dicséri az igazi muszlimokat: "az igazi muszlimok legyőzik dühkitöréseiket és megbocsátják az embereknek hibáikat." (Korán. Imrán-szúra 134.)     A toleranciára maga Mohamed próféta a legjobb példa. A muszlimokat nem csak az iszlám értelmébe vett testvéreiket kell toleránsan kezelniük, hanem más embertársaikat is. Őszinteség     Az őszinteség egy fontos morális alapszabály. lsten mondá: "Úgy becsületes, ahogy parancsoltatott." (Korán. Hud-szúra 112.) Nők és gyerekek az iszlámban     A gyerekekkel szeretettel és szívbéli gyengédséggel, a nőkkel szintén jól kell bánni. Ezek olyan alapelvek, amit az Iszlám hangsúlyozottan ajánl. Mohamed azt mondta: "Azok, akik a gyerekekkel nem megértéssel bánnak és az időseket nem tisztelik, nem tartoznak közibénk. A legáldottabbak közületek azok, akik feleségükkel jól bánnak." Munkavégzés     Munka általi gyarapodás a vallás parancsa. Lustaságot a muszlim nem engedhet. Isten (erről) így szóla: "Ne feledkezz meg világi teendőidről sem." (Korán, Történelem-szúra 77.)     Jó muszlim az, aki úgy az evilágnak mint a túlvilágnak dolgozik. Ehhez Mohamed a következőket fűzi: "A legáldottabb közületek az, aki a túlvilág kedvéért a világit sem hanyagolja el, mindkét oldalra letesz valamit és nem mások terhére él." Tisztaság     A tisztaság a muszlim egyik legfontosabb tulajdonsága. Ez a fizikális és szellemi tisztaságot egyaránt jelenti. Muszlim (muzulmán) az, aki szívét meg tudja óvni az ártó gondolatoktól és érzésektől; testét és környezetét pedig megtisztítja a tisztátalanságoktól.