Mily messze már
Írta: Zulfiya - Dátum: May 07 2011 19:00:49
Mily messze már, mily távoli a sóhaj,
Melyet emberi vágy keltett szívedben.
Közeledbe engedett hány meg hány baj
Miatt szorított kínzón a félelem.

De mint kinek értelemből nem jutott,
Érzéke nincs, vak és néma és süket,
Kerested egyre szomjat oltó borod,
S mit leltél, azzal betelni nem lehet.

Hagyd hát e világot, hagyd a vágyakat,
Ami volt-nincs, mi múlón szertefoszlik
Tünvén egy törékeny pillanat alatt!

S ne nézz csak oda, honnan léted őrzik
És ne bánd, ha csak a bánatod marad!
Az Égi Forrás könnyeidből fakad.