A Béke Fiqh-je (törvénye)

Nemzetközi hírek2014 márciusában Abdullah Bin Bayyah sejk hozta létre azt az úttörő kezdeményezést, melynek neve "Fórum a béke elősegítéséért a Muszlim társadalmakban". A forum foglalkozik a kritikus humanitárius krízissel az Iszlám hagyományok és jogelmélet hatalmas szerkezetén belül. 2014-ben több mint 250, különböző irányzatokat képviselő, a világ vezető Iszlám vallástudósa, akadémikusok és szellemi vezetők gyűltek össze, hogy részt vegyenek a Fórum megnyitóján. A Fórum a vallástudósok első globális összejövetele, amit valaha is szerveztek, hogy egy egységes frontot hozzanak létre a szélsőséges ideológiák, szektarianizmus és terrorizmus ellen, ami a muszlim világot évtizedek óta sújtja.
A Fórum megnyitása óta szakértők, akadémikusok és vallástudósok delegációi utaztak a különböző országokba, hogy találkozzanak kormányhivatalnokokkal, vallási vezetőkkel és nonprofit szervezetek képviselőivel, hogy rálátást kapjanak hogyan lehet megállítani a növekvő erőszakot Afrikában és világszerte. Ezeknek az utazásoknak az eredményei lett két megbékélési kezdeményezés-tervezet amit 2015 áprilisában és júniusban tárgyalnak.
A legutóbbi "Fórum a béke elősegítéséért a Muszlim társadalmakban" április 26-30 között Abu Dhabiban volt megtartva.

Az alábbiakban közreadjuk Abdullah Bin Bayyah sejk beszédének fordítását:


A Béke Fiqh-je (törvénye)


Az Iszlám értékek összefoglalása, amelyek a Béke Építésére vonatkoznak 12 pontban.

A társadalomban lévő harmónia és kohézió egyenesen arányos a megosztott erkölcsi értékekhez való ragaszkodással. A társadalom, amely nem fogad el közös értékeket és elfordul a magasabb erkölcsi-értékű ösvényről, önzővé válik és ennek eredményeképp hanyatlást tapasztal meg mind belsőlegesen, mind pedig másokkal való kapcsolatában is. Negatív értékrendet is adaptálhat, amely az egyéni korlátok hiányán alapul egészen addig, amíg maga a társadalom válik abszolúttá, és az emberek abszolútnak látják önmagukat, így korlátozások sem vonatkoznak a viselkedésükre, még azok sem amik a szentírás(ok)ban vannak, még a konszenzusos és általános szabályok sem, és még a közös jó kedvéért való szabályok sem. Az ilyen társadalom képes korlátlan háborút viselni, ami a fundamentalizmus meghatározása – függetlenül a hitrendszertől –, ami az aggresszió hajtórugója. Az ész, igazságosság, mértékletesség értékei elősegítik a szeretetet és táplálják az emberiességet. A mi kötelességünk, hogy feltámasszuk a megbékélést és megbocsátást és elkötelezzük magunkat a békének, nem pedig a különböző konfliktusoknak.
Míg néhányan megpróbálják igazolni a konfliktusokat az Iszlám értelmezésében, ezek nem lehetnek (és soha nem is voltak) az Iszlám értékei. Ezek nyugati, Hegeli „értékek”, mert Hegel volt az, aki hitt abban, hogy „a pusztítás az alap az építéshez”, és hogy a társadalom a szolga és gazdája küzdelmén alapul. Pusztítás, amely a tudatlanság és az intolerancia kifejeződése, soha nem volt az Iszlám értéke. A tradícióink azt tanítják, hogy a bizalom és a szeretet az együttélés alapjai.
A Próféta (saws) nem pusztította el a Kábát. Érintetlenül hagyta így Ő (saws) újjá tudta építeni az Ábrahám (as) által létesített alapokon, mialatt elnyerte a Quraysh szimpátiáját. Amikor az Abbaszid Kalifa leakarta rombolni és újjáépíteni azt a Maqam Ibrahim-nál, Imam Malik (ra) megtiltotta neki és azt mondta: ”Ne hagyjátok hogy Allah Háza hercegek játékszere legyen.” Továbbá sem a Próféta (saws), sem egyetlenegy utóda nem rombolt le egyetlenegy templomot, zsinagógát vagy akár a tűzimádók templomát, amint azt Ibn al-Qayyim is kifejti.
Amikor Umar ibn Abdul Aziz magára vállata a kalifaságot, a Sharia értelmezése már hanyatlóban volt, ő mégis írt a kormányzóinak: ”Ne romboljatok le semmilyen templomot, zsinagógát vagy tűzimádó templomot.” A rombolás és pusztítás nem az Iszlám által elfogadott értékek, ezek olyan „értékek”, amelyek tudatlanságból és intoleranciából nőttek ki.
A következő hadíszt lehet egy szolidáris társadalomra alkalmazni:
„Annak a példája, aki engedelmeskedik Allah parancsolatainak és tilalmainak azzal szemben, aki áthágja ezeket a törvények olyan, mint azok, akik sorsot húznak a hajóban lévő helyekért. Néhányan a felső részen kaptak helyet míg mások alul. Amikor az utóbbiaknak víz kellett, fel kellett menniük vízért (és zavarni másokat) ezért azt mondták, 'Hadd csináljunk a hajó felőlünk lévő oldalán egy lyukat (hogy vizünk legyen) és így nem zavarunk másokat.' Ha a felső részen lévő emberek hagyják azokat, hogy megtegyék amit felvetettek, a hajón lévő összes ember elpusztulna, de ha megakadályozzák akkor mindannyian biztonságban maradnak.”
A különbözőségekről való tanulás nyitott gondolkozáshoz vezet, amint azt Al-Maqqari tanácsolta: „Tanulj a különbözőségekről, hogy megnyisd az elméd, mert az aki tanul a vallástudósok különbözőségeiről és tudásukról és véleményeikről bizonyosan nyitott gondolkodása lesz.”
A különbözőségeinket arrogancia és sértegető szóhasználat nélkül kell megbeszélnünk, nyitottsággal és az igazság felfedezésének szándékával – nem a vita megnyeréséért. Tanulhatunk az Imam Shafi’i által bemutatott példából amint azt Yunus al-Sadafi elmondta: „Nem láttam senkit sem aki ésszerűbben gondolkodott, mint al-Shafi’i. Vitáztam vele egyszer egy kérdésről, aztán elváltak útjaink. Amikor újra találkoztam vele, megfogta a kezem és azt mondta: 'Nem igaz-e, hogy mi testvérek maradunk még akkor is, ha nem egyezik a véleményünk?'”
Imam al-Shafi’i azt is mondta: ”Soha nem vitáztam emberekkel anélkül, hogy fohászkodtam volna Allahhoz, hogy adja meg azt, hogy az igazság nyilvánuljon meg a szívükben és a nyelvükön – így ők követnek engem ha nekem van igazam, és én követem őket ha nekik van igazuk.”
Megadni másoknak a kételkedés hasznát (hasznosságát) azt jelenti, hogy a legjobb szándékukat feltételezzük, amint azt a Hívők Anyja Aisha (raa) és Ibn Umar (raa) mondta: „Abu Abd al Rahman nem hazudott, talán elfelejtette vagy egy hibát vétett.”
Ahmad ibn Hanbal (ra) mondta: ”Nincs tanultabb ember mint Ishaq aki átlépte a hidat, és ha mi nem értünk egyet, az azért van mert az emberek nem mindig értenek egyet.”
Különbséget tenni a tilalmak és kötelezettségek között azt jelenti, hogy megértjük a tilalmak fokozatainak különbözőségeit: ami tilos az lehet haram (tilos) vagy makruh (ellenszenves, utálatos). Ugyanez vonatkozik a kötelességekre, amint az fentebb el lett magyarázva.

Összegzésképpen a mi Iszlám értékeink a következők:

1. Együttműködés és szolidaritás: “Együtt kell működnötök a tisztesség és ájtatosság kérdéseiben, de ne működjetek együtt bűnös és gonosz dolgokban.” (Korán)
2. Jó kapcsolat fenntartása: “Tartsátok egyenesen a kapcsolatot magatok között”
3. Testvériség és egyetértés: “Ti emberek! Bizony, egy férfiből és egy nőből teremtettünk benneteket, aztán népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy megismerhessétek egymást. Bizony, a legnemesebbek Allah előtt közületek azok, akik a legistenfélőbbek. Bizony, Allah mindent Tudó, bensőségesen Ismerő.” (Korán) Ezek a kapcsolatok alapjai és nem a hegeli elmélet, ami a harcon alapszik, és „szolga és gazda” teóriaként ismeretes.
4. Bölcsesség: “Akinek a bölcsesség adatott az sok jóban részesült. Ám csak az ésszel bírók okulnak.” (Korán)
5. Tisztesség: “Mi soha nem fogjuk a tisztességes jutalmának a pusztulását okozni” (Korán)
6. Igazságosság: “Allah hív az igazságosságra, adakozásra, és a rokonoknak való juttatásra. És Ő megtiltotta a bűnt, a gonoszságot, és az áthágást (a szabályok áthágását). Felvilágosít titeket és talán hallgattok.”
7. Könyörületesség: “Nem küldtünk nektek kivéve a kegyelmet Tőlünk az egész világ felé.” (Korán)
8. Türelem: “Az állhatatosan türelmeseket az ő jutalmukkal jutalmazza, számadás nélkül.” (Korán)
9.Tolerancia: Nyitottnak lenni, a legjobbat feltételezni másokról és különbséget tenni a tilalmak és kötelességek különböző kategóriái között.
10. Szeretet: A szeretet azt jelenti, szeretni a Mindenható Allahot, Aki az összes áldás forrása, szeretni a Prófétát (saws) akinek Ő megadta a könyörületesség és nagylelkűség áldásait, szeretni az embereket és a legjobbat kívánni nekik beleértve a szenvedőket is. Egy hadísz mondja: ”Egyikőtök sem igaz hívő addig, amíg azt nem kívánja a testvérének amit saját magának kíván.” és egy másik elbeszélés szerint “amíg azt nem kívánja az embereknek amit saját magának kíván”
11. Párbeszéd: Muszlimok lefektették a vita etikettjét, mert a dialógus kultúrája nélkül az emberek önzőekké és szűklátókörűekké válnak, és a társadalom meghasad. Egy hadísz is említi ezt: ”De ha látod a túláradó fösvénységet, a vágyak követését, hogy az evilág preferált (a Túlvilág helyett), mindenki egy véleménnyel büszkének érzi magát, és te úgy érzed, hogy nincs hatalmad foglalkozni azzal, akkor foglalkozz a saját dolgoddal és hagyd a köznépet a saját dolgaival.”
12. Mértékletesség: Ez magában foglalja az egyéni viselkedést, tudományos mértékletességet, és mértékletességet a szövegek szó szerinti és felületes értelmezésénél. Mértékletesség a relativitás egy formája és szerves része minden életnek az univerzumban amint azt al-Shatibi leírta.

H.E. Shaykh Abdullah Bin Bayyah

admin - May 06 2015 12:21:39 | 0 hozzászólás | Nyomtatás

Stratégiai partnerünk

Hadísz:

Abu Abdullah, an-No’mán ibn Besírre – Isten legyen elégedett vele – hivatkozva jegyezték fel, hogy azt mondta: Hallottam Allah Küldöttét amint így szólt:

Bizony a megengedett [dolgok összessége] nyilvánvaló, és bizony a tiltott [dolgok összessége] is nyilvánvaló. E kettő között vannak nem egyértelmű dolgok, amelyeket (megítélésük szempontjából) sok ember nem ismer. Ezért aki távol tartja magát a nem egyértelmű dolgoktól, feddhetetlenségre tesz szert vallása és jó hírneve terén. Aki pedig beleesik a kétes dolgokba, az beleesik a tiltottakba is úgy, mint az a pásztor, aki az őrzött (tiltott) terület körül legeltet, közel áll ahhoz, hogy abban legeltessen. Bizony minden királynak van őrzött területe, és bizony Allah őrzött területei az Ő tilalmai! Bizony a testben van egy húsdarab, ami ha jó, akkor az egész test is jó lesz, ha pedig elromlik, akkor az egész test romlottá válik! Ez a szív! (al-Bukhári, Muszlim)

YouTube
Kategória: Az Iszlám vallás

Archívumunkból


Lejátszó

Kattints a kategória, azután pedig a kiválasztott zeneszám nevén.

  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 8.
  • 2011. április 08.
  • 2011. február 11.
  • 2011. február 18.
  • 2011. február 25.
  • 2011. március 04.
  • 2011. március 11.
  • 2011. április 01.
  • 2011. április 15.
  • 2011. április 22.
  • 2011. május 06.
  • 2011. május 13.
  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 8.
  • track 9.
  • track 10.
  • track 11.
  • track 12.
  • track 13.
  • track 14.
  • track 15.
  • track 16.
  • track 17.
  • track 18.
  • track 19.
  • track 20.
  • track 21.
  • track 22.
  • track 23.
  • track 24.
  • track 25.
  • track 26.
  • track 27.
  • track 28.
  • track 29.
  • track 30.
  • track 31.






Központunk


1141 Budapest, Paskál utca 60.

Email: postmaster@magyariszlam.hu

Vidéki mecseteink


Debrecen: Egyetem sugárút 56.

Győr: Hunyadi u. 6.

Siklós: Felszabadulás utca 3. (Malkocs bej dzsámi)

Zakát

Számlaszámunk:
(HU45) 1174 9053 2003 6861 0000 0000
swift code OTPVHUHB
Magyar Iszlám Közösség

PayPal:
postmaster@magyariszlam.hu


Hungarian Exam Center:
Magyarországi Vizsgaközpont:
Isa Omar Masjid
Bp. XIII. Róbert K. krt. 104.




Facebook-csoportunk

Copyright © 2011 Magyar Iszlám Közösség
Powered by Faiz icons by Hamzah Pingsut (www.ubuntu-indonesia.com) & Styleislam icons (www.styleislam.com)
Az oldalunkon megjelentetett írások és egyéb tartalmak a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatóak.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2020 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Generálási idő: 0.13 másodperc | 1,791,969 egyedi látogató | jQ Blog | Free Php-fusion Themes | Freethemes4all.com