Iszlám hittan 2.rész - Az Iszlamiták vallási kötelességei

Iszlám hittan 2.rész - Az Iszlamiták vallási kötelességei"La illaha illallah, Muhammad Raszulullah"
Nincs más isten, csak Allah, és Mohamed az Ő Küldötte.


Assalaamu Alaikum kedves Testvéreink!
Ezen írást, amely az előző rész szerves folytatása, és amely továbbra is Durics Husszein Hilmi Effendi budai mufti múltszázadbeli könyvét közli, csupán csak Allahért, az Ő megelégedéséért végeztem, amelyben ha esetlegesen hibát találsz, tudd, hogy azt nem szándékosan tettem. Allah óvjon meg minket a megkövezendő sátán kísértésétől!
Üdvözlettel: Dawud


Az Iszlamiták vallási kötelességei


Főbb kötelező jócselekedetek
Öt főbb vallási kötelességet (ibadet) ismerünk:
1. A rövid hitvallás elmondása (kelimei sehádet).
2. Az egy nap és éj folyamán ötször elimádkozandó imádság, a namaz.
3. Évenként ramazán (ramadán – szerk.) hónapban előírt egy havi böjtölés.
4. A vagyonosok által a szegények részére évenként juttatandó adományok (zekját).
5. A vagyonosok kötelesek életükben egy egyszer elzarándokolni Mekkába (hadzs).

1. A kelimei sehádet.
A kelimei sehádet szövege a következő:
„Eshedu enlá iláhe illalláh ve eshedu enne Muhammeden abduhú va reszuluhú”;.
Magyarul ezt jelenti:
„Vallom, hogy nincsen más Isten Allahon kívül és, hogy Muhammed az Ő szolgája és az Ő küldötte”.

A kelimei sehádet elmondásával hitet vallunk a vallás két alaptétele szerint:
a) Istenben, illetve az Ő egységében és
b) Muhammed küldetésében (pejgámberluk).
A mi moszlim vallásunkat a többi vallásoktól a kelimei sehádet két alaptétele már megkülönbözteti.

2. A namaz.
A napnak huszonnégy órájában ötször kell namazt végezni.
Reggeli imádságunk ideje: szabáh, vagyis a hajnali pirkadástól a Nap felkeltéig.
Déli imádságunk ideje: zuhr, vagyis a Nap delelőpontjától a délután beköszöntéséig.
Délutáni imádságunk ideje: ikindi, amikor egy kb. 1 méter hosszú tárgynak az árnyéka egy és egynegyed méter.
Esteli imádságunk ideje: aksam, amikor a Nap teljesen lenyugodott.
Későesti imádságunk ideje: jacija, az utolsó pírnak az égaljáról való eltűnésével kezdődik és hajnalig tart.
Felteszem minden moszlimról, hogy szüleitől, vagy másoktól már kisgyermek korában megtanult imádkozni. Ezért itt nem részletezem a namazt, sem a módot, ahogyan azt el kell végezni. (Az imádkozás módja PDF formátumban letölthető szintén erről az oldalról az alábbi linken keresztül: Az imádkozás kézikönyve)
Tekintettel arra, hogy bizonyos namazok farzot képeznek, mások viszont csak szunnetet, vagy musztehabbot, megmagyarázom az idevonatkozó tudnivalókat.
Farz mindaz, amit vallásunk szerint cselekednünk kell, mert az Isten megparancsolta és aki azt elmulasztja, Isten büntetését vonja magára. Pl. a ramazáni böjt, a zekját adása, a szülők tisztelete mind farz.
Szunnet mindaz, amit azért kell cselekednünk, mert azt Muhhamedünk – alejhisszelám – cselekedte, ha az Isten erre külön parancsot nem is adott. Aki elmulasztja, vétkezik az Alejhisszelám ellen. Szunnet pl. a fogak fogporral, vagy legalább kefével való tisztántartása, a társas ima stb.
Musztehabb mindaz, amit cselekedni üdvös és amiért jutalom jár, de aminek elmulasztása nem képez bűnt. Musztehabb pl. namaz utáni teszbih (olvasó) olvasás, a ramazánon kívüli böjt stb.

Meg kell említenem még, hogy mi a haram, az imekruh és az i mubah.
Haram a farz ellentéte, vagyis határozott isteni tilalom. Aki ilyen tilalom ellen vét, Isten büntetését vonja magára. Ilyen tilalom pl. szeszesitalok és tiltott ételek fogyasztása, erkölcstelen élet, lopás, csalás, rágalmazás stb.
Mekruh a szunnet ellentéte, vagyis olyan cselekedet, ami nincs ugyan határozottan megtiltva, de mégsem illik végezni. Ilyen pl. bűzös szájjal menni társas imához, vagy vendégségbe, szükségtelenül elhanyagoltan járkálni, másokat bosszantani stb.
Mubáh a musztehabb ellentéte, vagyis olyan cselekedet, amit a vallás szerint büntetlenül megtehetünk, de nem vagyunk kötelesek megtenni.

Mindezt a namazra vonatkoztatva, tudnunk kell, hogy
1. szabáhkor az előírt négy imádság közül a két utolsó imádság farz, a két első szunnet;
2. zuhrkor az előírt tíz imádság közül a négy első és a két utolsó szunnet, a négy középső farz;
3. ikindikor az előírt nyolc imádság közül a négy első musztehabb, a négy utolsó farz;
4. aksamkor az előírt öt imádság közül a három első farz, a két utolsó szunnet;
5. jacijakor az előírt tizenhárom imádság közül a négy első musztehabb, az utána következő négy farz, az utána következő szunnet, az utolsó három, a „vitr” nevűek: vádzsib, vagyis több, mint szunnet, de kevesebb, mint farz.

A namaz feltételei.

Az érvényes namaznak hat feltétele van:
1. A test, a ruházat és a hely tisztasága az ima elvégzésekor. Ha bármilyen piszokkal, vérrel, borral volna bepiszkítva, ezt a piszkot előbb le kell mosni.
2. Az abdeszt (vallásos mosakodás – vudu –szerk.) elvégzése, kivételes esetekben fürdés.
Az abdeszt legfőbb kellékei:
1. arcmosás, 2. kezek és alsókar megmosása, 3. a fejnek vizes kézzel való letörülése, 4. a lábaknak a térdhajlásig való megmosása. Ezen kellékek nélkül tökéletes abdeszt nincs. Fürdéskor a test legkisebb része is megmosandó, azonkívül a száj és az arc alaposan, az orrot pedig a víz felszívása és kifúvása által tisztítjuk.
Az abdesztet lehetőleg folyóvízzel kell elvégeznünk. Ha bármilyen oknál fogva (víz hiánya, betegség stb.) lehetetlenné válnék az abdesztvétel, vagy fürdés, akkor helyette tejemum van, ami abból áll, hogy tiszta kézzel (tenyerünkkel és ujjainkkal) tiszta szárazföldet, vagy a földhöz hasonló anyagot veszünk fel, azt rázással megszitáljuk, hogy kihulljon, ha valami hozzátapadt és megtöröljük vele arcunkat és kezünket (a ballal a jobbot és a jobbal a balt dörzsölve) könyökig. Ezt kizárólag csak szükség esetén s a lehetetlenné vált abdeszt és fürdés helyettesítésére szabad cselekednünk azzal a szándékkal, hogy az abdeszt és a fürdés elmaradása miatt tiltott vallási cselekedeteket mégis megtehessük.
Az abdeszt több namaz végzését is lehetővé teszi. Csak azáltal semmisül meg, ha az ember bepiszkolódik, pl. emberi szükségletek elvégzésekor, véres, vagy gennyes, vagy hányásos piszok éri, azonkívül, ha közben alszik, vagy eszméletlenné válik, végül: ha ima közben hangosan nevetgélt.
3. A test alsó részének befödése a köldöktől egészen a térdek alá.
4. A kíbla felé fordulás. Ima közben arcunkat Mekka, illetve a Kjáaba irányába kell fordítani. Ha a kíbla irányát biztosan nem tudjuk, akkor arrafelé fordulunk, amerre Mekka fekvését gondoljuk.
5. A pontos idő betartása. Pl. nem imádkozhatunk szábáht napkelte előtt és nem halaszthatjuk napkelte utánra.
6. A níjjet, vagyis az imádság elvégzésére vonatkozó jószándék, áhítat. Ez a szív dolga és nem fejezhető ki szavakkal, hogy lehetne az igazi áhítatot szavakba foglalni.

A namaz legfontosabb alkatrészei.

A namaz elvégzésének pontosan előírt szabályai vannak. Ha valaki ezeket elmulasztja, az egész namaz érvénytelen és nem lehet javítani, hanem újra kell kezdeni.
A legfontosabb alkatrészek a következők:
1. első tekbír: „Allahu ekber!” (Isten a legnagyobb). Ezekkel a szavakkal kezdődik a namaz;
2. a testtartás: állva kell imádkozni, aki erre nem képes, imádkozzék ülve, vagy ahogy lehet;
3. a Kurán egyik versszakának elimádkozása (elmondható az Elham vagy a Kurán egy szúrája, vagy az egyik szúra egy része);
4. a rukjú azt jelenti, hogy a fejünket és vállainkat hajtsuk le legalább annyira, hogy kezünk a térdet érintse;
5. a két szedzsa, arcraborulás: a homlokkal, az orral, a kezekkel és térdekkel kell érinteni a földet;
6. a namaz befejezésénél a guggolás, amelynek tartalma alatt elmondandó az Ettehijjátu és a Szalaváti.
Hogy a namaz Istennek tetsző legyen, az említetteken kívül még az „ihlász” szükséges, ami azt jelenti, hogy a namaz egyedül Isten nevében és az Ő dicsőségére is csak azért történik, mert Ő azt elrendelte és semmi egyébért. Az „ihlász” minden más imádságnál és fogadalomnál feltétlenül szükséges.

A namaz érvényessége és hasznossága.

Hogy a namaz érvényes és üdvös legyen, szükséges:
1. hogy az imádkozó gondolataiban abban merüljön el, akihez imádkozik, azaz Istenben. Azért lelki szemünk előtt kell tartanunk, hogy Isten, a világ Teremtője és Ura előtt állunk, aki mindent lát és tud;
2. hogy az imádkozó legyen eltelve istenfélelemmel. Az istenfélelem azt jelenti, hogy az imádkozó elmerül az Istenre való gondolatban, az Ő erejében, hatalmában, nagyságában, jóságában és irgalmasságában stb.;
3. hogy nyelvünk az ima alatt csakis azzal legyen elfoglalva, amit el kell mondanunk;
4. hogy a test abban a tartásban legyen, amely az imának megfelel, illetve arra el van rendelve;
5. hogy az imádkozó magatartása kifejezze a teljes alázatot és buzgóságot.

Mi tilos a namaznál és mikor érvénytelen?

A namaz érvénytelenné válik, ha csak egy szót is ejtünk ki, ami nem oda tartozik, vagy ha nevetgélünk, hangosan sírunk, általában olyasmit cselekszünk, amiből a szemlélő azt vehetné ki, hogy nem namazt végzünk.
Nem szabad körültekintgetni, az ujjakkal vagy ruházatunkkal játszani, vagy pl. kényszer nélkül köhécselni stb.

3. Böjt
A ramazáni böjt éppolyan fárz, mint az ötszöri ima 24 óra leforgása alatt.
A böjt abból áll, hogy a napkeltétől a nap lenyugtáig tartózkodunk az ételtől, az italtól, a dohányzástól és testi élvezetektől. Nem csak az étkezés tilos, de tilos a gyógyszer élvezete még befecskendezés útján is. Még ha akaratunkon kívül is víz kerül a torkunkba, a böjt érvénytelen. De ha eszünk, vagy iszunk, mert megfeledkezünk arról, hogy böjt van, akkor a böjt érvényes. Fárzzá válik a böjt idejére a nijjet is a napnyugtától a hajnal pirkadásáig, vagyis a ramazán hónapban mindennap fel kell idéznünk a jószándékot, hogy Isten parancsa szerint böjtölni fogunk.
A ramazáni böjt alól fel vannak mentve:
1. a betegek, akiknek a böjt árt; 2. a gyengélkedők, akik a böjt következtében előreláthatólag megbetegednének; 3. a nagy utazáson lévő utas; 4. és 5. a beteg, vagy szoptató anya, ha a böjt neki, vagy a gyermeknek árthat; 6. a katona, aki harcba vonul; 7. mindenki, aki élete fenntartása miatt nehéz testi munkát kénytelen végezni, amelynek elmulasztása a termést veszélyezteti; 9. az elaggottak.
A 7., 8. és 9. alatt megemlítetteken kívül valamennyien kötelesek az elmulasztott böjti napokat pótolni, ellenben a 7., 8. és 9. alatt felsoroltak kötelesek minden napért alamizsnát adni és pedig: egy szegényt délben és este megebédeltetni, vagy egy szegénynek egy és fél okka, azaz 1.666 gr. búzát vagy két okka, vagyis 3.332 gr árpát természetben, vagy pénzellenértékben adni. Ezt természetesen csak akkor, ha vagyoni helyzetük ezt megengedi, ellenkező esetben Istentől kell bocsánatot könyörögniük. Ha a 7. és a 8. alatt említettek később abba a helyzetbe jutnak, hogy ezen alamizsnát képesek teljesíteni, az elmulasztottat pótolni kötelesek.

4. A zekját.
A zekját olyan vallásos adomány, amelyet minden nagykorú és önrendelkezési joggal rendelkező egyénnek, ha megfelelő vagyoni helyzetbe jut, meg kell adnia. Az adomány különféle vagyontárgyak szerint a következő: birka, kecske, szarvasmarha és teve, arany, ezüst (bármily alakban), továbbá pénz, vagyis minden áru, amely gyarapodik és minden tőke, amely hasznot hajt.
Ezen vagyontárgyak után csak akkor szolgáltatandó be a zekját, ha megfelelő értékben legalább egy éven át birtokban voltak és a birtokos nem tartozik annyival, hogy adóságának megfizetése után nem marad fenn a zekját alá eső érték.
A zekját alapját képzik: szarvasmarhánál legalább 20 darab, ebből adandó évente egy darab egyéves marha, vagy annak pénzbeli értéke; birkánál és kecskénél az alap 40 darab, ezután 120 darabig bezárólag leadandó évenkint egy darab egy éves lábasjószág. Aranynál az alap 91˙6 gramm, ezüstnél 641:5 gramm. Pénznél és áruknál a pénzegységet véve alapul, 128 darab pénzegység után egynegyvened rész (=2˙5 százalék). A zekjátban részesített személynek nem kell szegénynek lennie és igazhitűnek (iszlám vallásúnak), nem szabad a Hasimovics törzshöz tartoznia, amelynek Muhammed – alejhiszelám – ivadéka és nem tartozhatik az adakozó fél – vagy lemenő ágú vérrokonságához, tehát szülő gyermekét, vagy fordítva, zekjátban nem részesítheti. Úgyszintén nejét sem.
Hogy a feleség a férjét zekjátban részesítheti-e, - erről az ulemák véleménye eltérő.
A nem vérrokonoknak, fel- és lemenő ágban, adható zekját, sőt ezek előnyben részesülnek, szintúgy a szomszédok is.
A zekját adásánál a nijjet felkeltése fárz, akár közvetlenül a szegényeknek adjuk, akár helyettesünkkel, akár az ily célból foganatosított vagyonszámlálásnál, avagy elkülönítésnél.

5. Hadzs. (Zarándoklat.)
Hadzs annyit jelent, mint meglátogatni szent helyeket az elrendelt időben és az előírt cselekedeteket elvégezni. A szent helyek: Mekka, amely születési helye a mi Pejgámberünknek (alejhiszelám), vagyis az Ikjaába, amely felé fordulunk, ha imádkozunk, továbbá az ezt környező helyek: Arefet, Muzdefe és Mina. A hadzs ideje Sévvál hava, Zülkaade és Zülhidzset első 10 napja. A főbb istentisztelet Idurban bájrám (hadzsibajrám) előtti napon a bajrám időbe esik. Életében egyszer zarándokolni minden felnőtt és önrendelkezési joggal bíró hívőnek fárz, amennyiben ezt anyagi helyzete megengedi. A hadzst, ha az igazhitű egészséges és az út biztonságos és további akadály nem forog fenn, személyesen köteles megtenni, még a nő is, feltéve, hogy vele zarándokol legközelebbi rokona (atya, fiú, fiútestvér stb.) vagy a férje.

Felhasznált forrás:
[1.] Iszlám Hittan,

Írta: Durics Husszein Hilmi Effendi budai mufti
Kókai Lajos kiadása, 1931 Budapest
A kiadványt Hadzsi Mehemet Dzsemaluddin Csausevics Effendi V. B. T T., a volt Osztrák-Magyar Monarchia Reisz-Ul-Ulemája jóváhagyta
A korabeli szöveg teljes megtartásával, és változtatása nélkül került a fenti írásba.

[2.] Az imádkozás kézikönyve
Összeállította: Dawud
Magyar Iszlám Közösség PDF online kiadványa
Amely a szövegbe ágyazott linken keresztül érhető el.

delete - February 08 2012 21:23:38 | 0 hozzászólás | Nyomtatás

Stratégiai partnerünk

Hadísz:

Abu Abdullah, an-No’mán ibn Besírre – Isten legyen elégedett vele – hivatkozva jegyezték fel, hogy azt mondta: Hallottam Allah Küldöttét amint így szólt:

Bizony a megengedett [dolgok összessége] nyilvánvaló, és bizony a tiltott [dolgok összessége] is nyilvánvaló. E kettő között vannak nem egyértelmű dolgok, amelyeket (megítélésük szempontjából) sok ember nem ismer. Ezért aki távol tartja magát a nem egyértelmű dolgoktól, feddhetetlenségre tesz szert vallása és jó hírneve terén. Aki pedig beleesik a kétes dolgokba, az beleesik a tiltottakba is úgy, mint az a pásztor, aki az őrzött (tiltott) terület körül legeltet, közel áll ahhoz, hogy abban legeltessen. Bizony minden királynak van őrzött területe, és bizony Allah őrzött területei az Ő tilalmai! Bizony a testben van egy húsdarab, ami ha jó, akkor az egész test is jó lesz, ha pedig elromlik, akkor az egész test romlottá válik! Ez a szív! (al-Bukhári, Muszlim)

Kérdés: Szükségem van tanácsra valaki számára, akit megkértek hogy kössön egy ugynevezett "kontrakt házasságot" az unokatestvérével hogy az az egyesült királyságba tudjon jönni. A megeegyezés szerint a házasság addig tartani amig a menyasszony legális státuszt kap utána pedig elválnak. Nem lenne házastársi kapcsolat kettejük között és amint megkapja a hölgy a legális státuszt megtörténne a válás is. Kérik a fiút hogy segítsen az unokatestvérének ebben(az illető semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kapna). Szeretnék választ kapni rá hogy ez a dolog megengedett e az Iszlámban-különösen a Hanafi iskola véleménye szerint. Ő nem akar ebben részt venni mert az álházasságnak hatásai lesznek a jövőjére mert ő is abban a korban van, amikor valójában meg szeretne házasodni. Kérjök a segítségüket hogy adjanak tanácsot hogy ez a dolog megengedett-e az Iszlámban és van e a Koránban és a Sunnah-ban erre a kérdésre vonatkozó fejezet?
Kategória: Kérdések és válaszok

Archívumunkból


Lejátszó

Kattints a kategória, azután pedig a kiválasztott zeneszám nevén.

  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 8.
  • 2011. április 08.
  • 2011. február 11.
  • 2011. február 18.
  • 2011. február 25.
  • 2011. március 04.
  • 2011. március 11.
  • 2011. április 01.
  • 2011. április 15.
  • 2011. április 22.
  • 2011. május 06.
  • 2011. május 13.
  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 8.
  • track 9.
  • track 10.
  • track 11.
  • track 12.
  • track 13.
  • track 14.
  • track 15.
  • track 16.
  • track 17.
  • track 18.
  • track 19.
  • track 20.
  • track 21.
  • track 22.
  • track 23.
  • track 24.
  • track 25.
  • track 26.
  • track 27.
  • track 28.
  • track 29.
  • track 30.
  • track 31.






Központunk


1141 Budapest, Paskál utca 60.

Email: postmaster@magyariszlam.hu

Vidéki mecseteink


Debrecen: Egyetem sugárút 56.

Győr: Hunyadi u. 6.

Siklós: Felszabadulás utca 3. (Malkocs bej dzsámi)

Zakát

Számlaszámunk:
(HU45) 1174 9053 2003 6861 0000 0000
swift code OTPVHUHB
Magyar Iszlám Közösség

PayPal:
postmaster@magyariszlam.hu


Hungarian Exam Center:
Magyarországi Vizsgaközpont:
Isa Omar Masjid
Bp. XIII. Róbert K. krt. 104.




Facebook-csoportunk

Copyright © 2011 Magyar Iszlám Közösség
Powered by Faiz icons by Hamzah Pingsut (www.ubuntu-indonesia.com) & Styleislam icons (www.styleislam.com)
Az oldalunkon megjelentetett írások és egyéb tartalmak a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatóak.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2020 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Generálási idő: 0.12 másodperc | 1,791,985 egyedi látogató | jQ Blog | Free Php-fusion Themes | Freethemes4all.com