A magyar iszlám története 3.

"Köztes időszak"

Bosznia-Hercegovina okkupálása előtt meg kell említeni Vámbéry Ármin nevét, aki Rasid Efendiként a muszlim hitet vallotta, sőt a világhírű tudós tatár inasa, Iszhák is az iszlámot képviselte a korabeli Magyarországon. Vámbéry, a "sánta dervis" a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a budapesti tudományegyetem török tanára volt.
Oszmán-török kapcsolati révén sagítséget kapott, hogy dervisnek öltözve, oszmán-törökként mutatva magát, bejárja az akkori Közép-Ázsiát.
Későbbi tanítványa, a szintén muszlim Germanus Gyula így írt róla:"tudásszomja elvitte Timurlenk sírjához, az ismeretlen közép-ázsiai puszták vad, faragatlan nomádjai közé, s dervisruhája alatt egy magyar hős szívét hordta."
Rasid Effendiként 1861-ben egy-egy bokharai hadzsi karavánjához csatlakozott.
1863-ban Erzurumon, Tabrizon át, a Kaszpi-tengeren átkelve Khívába, najd Bokharába jutott el. Itt hajszál híján felfedték kilétét, ami a biztos halált jelentette volna számára.
1864-ben Szamarkandon, Mesheden, majd Teheránon át jutott haza. Nagy jelentőségű, úttörő eredményeket ért el Közép-Ázsia föld-és néprajza, elsősorban a török filológia területén. Számos európai tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjává.
Herz Miksa pasa magyar származásúként tért át az iszlámra a XIX. Század végén, megalapította az a kairói Arab Múzeumot, mely ma az Iszlám Művészeti Múzeum, majd a későbbiekben a vallásügyi miniszter lett.


A 48-49-es forradalom és szabadságharc emigránsainak iszlamizációja

Nem szabad megfeledkezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utóéletéről sem, melynek során számos -az akasztófa, vagy börtön, kényszerbesorozás elől menekülő, és Törökországban menedékre talált -magyar és lengyel katona, a közlegénytől a tábornokig tért át az iszlám hitre. Az első napokban 238 egyén, ezek közt nemzetiségre nézve 216 magyar (8 nő is) 7 lengyel, 15 olasz, 3 tábornok, 3 ezredes és alezredes, 60 más főtiszt, 172 altiszt és közlegény, a képviselők közül Balogh János tért át az iszlám hitre. A későbbiekben is többen választották a muszlim hitet, s ezzel a török állampolgárságot is.
Elég csak a legismertebbek, Bem József, Guyon Richard, Kmetty György tábornokok nevét megemlíteni. Az iszlamizált magyar és lengyel szabadságharcosok később számos tettel bizonyították hősiességüket és kitartásukat.
Az emigránsok kiadását erőteljesen, háborús fenyegetésekkel megtűzdelve követelte mind az Osztrák, mind az Orosz kormány. Az akkori szultán, Abdul-Medzsid ezt kategorikusan elutasította, s a szultáni tanácsban, a Divánba ilyen kijelentést tett: "Allah hatalmas, én bízom oltalmában, ha el kell pusztulnom, pusztuljak el becsületben. Nem fogok foltot ejteni a nevemen azzal, hogy megszegem a vendégszeretet szabályait és hogy kiszolgáltatom ellenségeik bosszújának azokat a szerencsétleneknek, akik nálam kerestek menedéket. Nálam menedékre találnak, bármi történjen is. Nem adom ki őket. Ez az én akaratom. Így legyen. Készüljetek fel, hogy meg tudjátok védeni őket."
Bem tábornok az Amurat (másképpen Murad) nevet kapta, s pasai rangot. Zamoyski lengyel ezredes így konstatálta Bem áttérését:
" Azt még megértem, hogy az ember a hazájáért minden áldozatot meghoz, na de feladni a vallását!"
"Az én vallásom a hazám!" felelte Bem.
Bem egy ideig Konstantinápolyban az oszmán hadsereg újjászervezését irányította, majd Aleppóba küldték. 1850-ben a szíriai keresztények védelmében a drúzok ellen harcolt.

1850. december 10.-én e mondattal lehelte ki a lelkét halálos ágyán: "Lengyelország, én már nem szabadítalak fel..."
1929-ben a szíriai Aleppóból szülővárosába, a lengyelországi Tarnowba szállítják Bem hamvait. A kelebiai vasútállomásra begördülő vonat igazi diadalmenetben vonult át Magyarországon. Koporsóját a Nemzeti Múzeum lépcsősorán is felravatalozták. Ekkor született meg az elhatározás, hogy szobrot állítanak neki Budapesten.
Bem hamvainak hazaérkeztét is óriási lelkesedéssel fogadták. De hamvait nem engedték "a keresztény lengyel földben" elhantolni. Hat gigantikus oszlop emeli magasba a kőszarkofágot, benne Bem-Amurát tábornok-pasa maradványaival. Rá három nemzet is büszke.
Báró Maximilián Stein ezredes a Ferhád nevet kapta, pasai ranggal együtt. Kmetty György tábornok Iszmail pasa lett.
De megemlíthetjük még Tüköry Lajos nevét is, akit az olaszok is szabadsághősükként tisztelnek.
Ő Szelim effendiként lovas főhadnagyként szolgált, részt vett Guyon, majd Kmetty György hadsegédeként a krími háborúban is. Őrnagyi rangot kapott, s 1858-ban leszerelt, s beállt az itáliai magyar légióba.
Pap János, a későbbi törvényszéki nyugalmazott irodaigazgató életútja tipikus volt a magyar emigránsok között. A szabadságharc leverése után Törökországban iszlamizált, s Szulejmán bej név alatt mint százados szolgált Guyon pasa alatt, s harcolt a krími háborúban is. Ő is otthagyta Garibaldi kedvéért a török hadsereget, s a Kiegyezés után tért végleg haza, Magyarországra.
Guyon Richárd a törökországi Haydarpasa temetőjében nyugszik, sírhelyén magyar feliratú tábla van, ezzel a felirattal:
"Itt nyugszik Guyon Richárd, Franciaország szülöttje, Anglia neveltje, Magyarország vitéze, török főtábornok."

A magyar nép a későbbi orosz-török háborúban egyértelműen a törököket támogatta, megélénkültek ez időben a két ország kapcsolatai. Ebből az időből ilyen rigmusok születtek például: "Szól az ágyú, szól a puska, esze nélkül fut a muszka. Félhold ragyog Plevna ormán, éljen a hős, dicső oszmán, éljen a török.

Nosza vond ki ősi kardod, muszka ellen kezd a harcot, indulj délre, csatatérre, törököknek segélyére." A magyar egyetemi ifjúság 1877 januárjában tisztelgő látogatást tett Konstantinápőlyban, ahol díszkardot adtak át Abdul Kerim pasának, a plevnai győzőnek, amit a szultán 35 corvinával viszonzott, a török diákok, a szofták pedig áprilisban magyarországi vizittel.
Megemlékezhetünk Széchenyi Ödön pasáról (Széchenyi Istvánnak, a "legnagyobb magyarnak az iszlám hitre áttért fiáról), aki 1874-ben a szultán meghívására Konstantinápolyba utazott, s létrehozta a török tűzoltóságot a fővárosban.
A szultán altábornagyi rangba nevezte ki, s egyben szultáni hadsegéd is lett.

Megállapítható tehát, hogy amikorra megszűnt a kereszténység és az iszlám katonai szemben állása, az Oszmán-török Birodalom meggyöngült, az ellentétek szép lassan
feloldódtak, sőt az előbbiek tanulsága szerint barátsággá alakultak.
Itt közre játszott a közös származás tudata is, hiszen a fentiekben említett Vámbéry Ármin is a "magyarok bölcsőjét" Közép-ázsiában, a török nyelvű népeknél kereste.


Bosznia-Hercegovina okkupálása után (1878)

Bosznia-Hercegovina 39%-a muszlim vallású volt, a hanifita iszlám vallásjogi iskola követői. Az okkupációval ötszázezer muszlim vallású polgára lett a Monarchiának, s ettől az időszaktól megindult a Magyarországba irányuló muszlim vallásúak bevándorlása is. A bosnyák, albán és egyéb balkáni muszlim vallású népek mellett a XX. század elejétől fogva török származású betelepülők is érkeztek.

Bosznia-Hercegovina életében tulajdonképpen 1882-től következett be komoly változás, ami meggyorsította a muszlim vallásúak integrációs folyamatát a Monarchiában, ill. elősegítette a muszlimok betelepedését Magyarországra és egyenjogúsítását.
Ekkortól a katonailag megszállt tartomány élére egy magyar diplomata-történész került, a pénzügyminiszter Kállay Béni, aki következetesen favorizálta a muszlimokat főként a görögkeletiekkel szemben. (A görögkeleti egyház hívei túlnyomórészt szerb származásúak voltak, s ekkora már érezhető volt a szerb törekvés Bosznia megszerzésére.) A vakufok (kegyes iszlám alapítványok), a medreszék (iszlámvallási iskolák) és a seriatbíróságok (családjogi ügyekben illetékes iszlám vallásjogi bíróságok, Boszniában "nizamijéknek" nevezték őket) működését a hatóságok támogatták, a muszlimok gyakori panaszait igyekeztek kivizsgálni.

Kállay Béni így ír Bosznia -Hercegovináról: "A katonai-stratégiai célok és a dinasztikus elvek is egybeesnek. Bosznia-Hercegovinát hosszú határszakasz köti össze a Monarchiával, s mélyen benyúlik a török birodalom testébe, ezáltal természetes védővonalat képez az oroszok ellen-a Monarchia, tehát Bosznia-Hercegovina és Dalmácia együttes birtoklásával úr lehet az Adrián."
Hermann Ottó szerint is, Kállay Béni a megnyerés politikáját akarta folytatni Boszniában, a mindezt szívósan és okosan tette, "mint egy primae occupationis gensnek ivadékához illet is ez."
Kállay számára taktikailag, stratégiailag és az ideológia szempontjából is fontos volt, hogy Bosznia okkupálása ne terhelje meg a Monarchiát, újabb lojalitást nem mutató etnikai csoportokkal.

Kállay Béni fő támaszát a muszlim vallású arisztokráciában látta.
A muszlim arisztokráciát tönkretette volna a feudális tulajdonviszonyok megszüntetése.
Kállay ezért hosszú távú átmenetet biztosító önkéntes megváltás koncepcióját támogatta. Kállay Béni volt az, aki elindította Bosznia-Hercegovina nyugati értelembe vett modernizációját.

1908-ban Bosznia-Hercegovinát véglegesen a Monarchiához csatolták, azaz annektálták.
1909 végén Lánczy Leó elnökletével megalakult a Magyar - Bosnyák - Hercegovinai Gazdasági Központ (MBHGK), amelynek számos kiadványa a Boszniában vállalkozó magyar üzletemberek számára szolgáltatott adatokat, de a 6. füzetben (Budapest. 1913.) Magyary Géza felvetette "Az iszlám jogállásának szabályozását Magyarországon."
1912 júliusa óta létezett már egy osztrák törvény, amely elismerte a hanifita irányzatot Magyarországon, a magyar Törvényhozás azonban ekkorra még nem fejlődött idáig.
Az országban ("Horvát - Szlavónország nélkül") az 1910-es népszámlálás adatai szerint 553 muszlim élt (179 török és 319 bosnyák ajkú, az utóbbiak nagy része katona volt), Bosznia-Hercegovinában pedig 612. 137 fő vallotta magát muszlim vallásúnak.
A törökök többsége a század első évtizedének végén telepedett le nálunk.
Iparos emberek (sokan cukrászok) voltak, valamint diákok, akiknek első csoportja, 1909-ben érkezett meg, élén egy Abdul-Latif nevű hitgondozóval.

A századelőn a magyarországi törökbarát érzület tovább fokozódott Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Thököly Imre hamvainak hazahozatalával.
1914-ben a Monarchia hadat üzent Szerbiának, s napokon belül a helyi háborúskodás az Első Világháború kitöréséhez vezetett.
Október 29.-én Törökország hivatalosan is belép a Központi Hatalmak oldalán a háborúba. Az oszmán egységek nemcsak országuk határain harcoltak, hanem csapatokat küldtek Galíciába, Romániába is, ahol magyar csapatokkal együtt harcoltak.
(Első Világháborús török katonák földi maradványait rejti a Kozma utcai török katonai temető is.)

1914 decemberében a világháborús szenvedélyek viharától felkorbácsolva Havass Rezső a budapesti városházán lelkes beszédben követeli: "Emeljünk muzulmán imaházat Budapesten!" Havass Rezső a MBHGK Számvizsgáló Bizottságának az elnöke volt.
Ezt a javaslatot az akkori Fővárosi Tanács 1916. április 4.-én határozati formában fogadta el és "Mecsetépítő Bizottságot" alakítottak. A török-magyar fegyverbarátság olyan erős volt, hogy például a Múzeum körutat Mehmed körútnak hívták.
A magyar nacionalista és akkor még nagyobb részt háborús párti közvélemény olyan erős hatást gyakorolt az Országgyűlésre, hogy napirendre tűzték az iszlám vallás hivatalos elismerését is!
A javaslatot Jankovich Béla kultuszminiszter mellett napirendi előadóként nem kisebb szónok terjesztette elő, mint Pekár Gyula: "Tisztelt Képviselőház! E törvényjavaslat, melynek öt rövid paragrafusa Magyarország keleti vonatkozású történetének öt hosszú és küzdelmes századát zárja le a testvériség és lelki béke lélekemelő jegyében - e javaslat, mikor végre - valahára magyar szempontból is Treuga Dei-t statuál Kelet és Nyugat világnézete között, minden, messze terjedő nagy jelentősége mellett sem hoz valami újat, valami vitatnivalót elméinknek, legfeljebb olyan valamit, ami megelégedést nyújt magyar érzelmeinknek. (Tetszés.) Három világrészen lakó 220 millió mohamedán vallású embertársunk vallásának reczepciójáról van itt szó.
De a magyar törvényhozás a javaslat tárgyalásának e pillanatában főként arra a nemes és vitéz török nemzetre gondol, (Úgy van!) amelyet a fegyvertestvériségen kívül még a turáni testvériség szoros szálai is fűznek hozzánk. (helyeslés és éljenzés.)...
Pekár ezután Gül-Baba sírjáról, Bosznia-Hercegovináról (arról, hogy ott az iszlám a "főfelekezet"), a már említett 1912-es osztrák törvényről szólt, valamint azon lehetőségekről, amelyeket a magyar törvény a hazai muszlimok számára teremt. Az ellenzék szónoka az 1877-ben Konstantinápolyban járt diákdelegáció egykori tagja, Barabás Béla volt. Lényegében ugyanazt mondta el, mint a miniszter és Pekár, csak még nagyobb pátosszal, hosszabban és részletesebben.

A parlamenti teremben megelevenedett a történelem. Előkerültek a bujdosó kurucok, a 48-as emigráns honvédok és politikusok, az aleppói Murad pasa, azaz Bem apó, Barabás fiatalsága, melyből Törökországban is töltött egy időt.
A visszaadott Corvinák esete, a Szigetvárnál elesett Szulejmán szultán emléke, néhány élc a muszlim házasodási, válási és örökösödési szokásokról, a budai türbe, Irányi Dániel és Thaly Kálmán szelleme, valamint Kossuth mondása: "Keletre magyar"
Barabás Béla: "Bár őszülő fejjel, de újra fiatalos lelkesedéssel... . a régi idők kedves emlékeivel és gondolkodásával az én részemről nincs más hátra, mint a hármas szint: a pirosat, a fehéret, a zöldet meghajtom a török félhold előtt. Ezt a javaslatot szívesen elfogadom, és azt mondom: 'Csok jasa!' (Éljenzés és taps baloldalon)."
A törvényt egy képviselő kivételével a Néppárt is megszavazta.


1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről:

1.§. Az iszlám-vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik.
2.§. A mohammedán vallást követők vallásfelekezetté alakulásához a hitelvi, az erkölcsi tanokra, az istentiszteletre és egyéb vallási szertartásra vonatkozó szabályok bemutatása nem szükséges és azok a hitéletre vonatkozó többi rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzat bemutatása nem szükséges és azok a hitéletre vonatkozó többi rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzat jóváhagyásakor nem esnek vizsgálat alá.
3.§. A mohammedán vallásfelekezet magyarországi szervezete, a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával, összefüggésbe hozható a mohammedán vallást követők Boszniában és Hercegovinában fennálló törvényes szervezetével. Lelkész és egyházközségi előjáró, vagy a felsőbb egyházszervezeti képviselet tagja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával, a felekezet oly tagja is lehet, akinek képesítése a Boszniában és Hercegovinában ily állásra megkívánt képesítésnek felel meg. Ugyanígy lelkészek már az első hitközség megalakulása előtt is alkalmazhatók, ha számukra állásukhoz mért megélhetést biztosíttatik.
4.§. Az iszlám-vallás gyakorlása, valamint hitelvei, tanai és egyéb intézményei a fennálló törvények korlátain belül a törvényesen elismert vallást megillető jogvédelemben részesülnek. A mohammedán vallásfelekezetre egyebekben a törvényesen elismert vallásfelekezetekre vonatkozó jogszabályok irányadóak. Az esetleges szükséges további eltéréseket a minisztérium rendelettel állapítja meg.
5.§. Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe s azt a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter hajtja végre."

A törvényt 1916. március 30.-án hirdették ki, az Országos Törvénytár 9, 1916-os számában.

E fenti törvény természetesen ma is hatályos, hiszen ezt soha sem vonták vissza.
Az elfogadott törvény, a XVII. tc. Az iszlám vallás elismeréséről sok mindenben eltért az 1895. évi A vallás szabad gyakorlásáról szóló XLIII. törvénytől. Bár az 1895/XLIII. tc. értelmében a majdan megalakuló muszlim vallásfelekezet jóváhagyása végett be kell, hogy nyújtsa a vallás-és közoktatásügyi miniszternek "a kilétére vonatkozó összes rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályokat" az 1916/XVII-es ettől már előre is részben eltekintett. Az előbbi szerint a majdan megalakuló iszlám vallásfelekezetnek nem lehetett volna "egyházi feje, vagy védura" külföldi hatóság vagy egyén, tehát a szultán, a kalifa sem, e tilalmat az utóbbi lényegében feloldotta.
Továbbá az 1916/XVII. tc. az iszlámra nézve hatályon kívül helyezte az 1895/XLIII. tc. azon kitételét, amely szerint "lelkész és egyházközségi elöljáró a felekezet oly tagja lehet,... aki képesítését Magyarországon nyerte."
Továbbra is érvényben maradt viszont, hogy az illetőnek magyar állampolgárnak kellett lennie. Az 1916-os törvény eleve kizárta az iszlám büntető-, örökösödési és családjog alkalmazását Magyarországon.
A majdan megalakuló felekezet jogosult alapítványt tenni, egyházi adót szedni, fegyelmi eljárást indítani tagjai ellen, iskolát és óvodát (kisdedovó) létesíthet.
A csupán bevett felekezetek kiterjedtebb jogokkal rendelkezhettek viszont, mint a csupán "elismert" baptisták, vagy a majdan létrejövő iszlám felekezet.
Az 1916-os törvény az egész iszlámvallást ismeri el, ellentétben az 1912-es osztrák törvénnyel, amely csupán a Boszniában honos hanafita irányzatról rendelkezik.
Bár alapvetően a török-magyar fegyverbarátság eszméje hívta létre a törvényt, és bár 1916-ban Budapesten állandó jelleggel 2000 muszlim vallású hívő él (bosnyák katonák, albán és más balkáni mesteremberek, tanulók, török katonák és kézművesek), az iszlámvallást megszavazó parlamenti képviselők a jövőre gondoltak.
Arra, hogy a háborús győzelem után Bosznia teljes integrációja fog bekövetkezni.

Itt visszatér Kállay Béni álma, a bosnyák muszlim uralkodó réteg, ugyanis Szerbiával hadban álltunk, a szerbek mindenképpen megbízhatatlannak számítottak.
Az 1916-os boszniai magyarok nagy képes naptárából áradnak a bosnyákok, törökök és magyarok megbonthatatlan fegyverbarátsága.
A K.u.K. hadseregben harcoló - nagyrészt muszlim - bosnyák tisztek bíznak a Monarchia győzelmében, teljesen elkötelezték magukat a császár-király oldalán. Ezen kívül sok albán és macedón muszlim is a K.u.K.-ban küzdött az antant ellen.
Az összeomláskor rá kell döbbenniük, hogy a szerb Boszniában legfeljebb a bitó várja őket.
Sok "komprommitálódott" muszlim vallású délszláv, vagy albán tiszt a Boszniából kivonuló magyar csapatokkal tartott, s vagy Budapesten, vagy Bécsben telepedett meg elsőnek.
De érdekes módon sok török főtiszt, s feleségük is Budapesten ragadt, s csak a Kommün bukása után tudtak hazatérni, vagy Magyarországban egy új hazát választani.
Így 1919-ben a budapesti Gellért szállóban lakott a török Fassah Bey és Gelel Bey felesége is, férjüket várva vissza valamelyik frontról.

Voltak muszlim vallásúak Dél-Magyarországon is, igaz, hogy ezek az iszlámhitűek nem jószándékal és letelepedni vágyóan érkeztek Hazánkba, hiszen ők az antant francia csapatainak zömét képezték, s megszállóként voltak itt. Ők észak-afrikaiak voltak, s a szegedi "ellenforradalmi" darutollasok sokszor meglátogatták őket. Vannak beszámolók, amelyekben leírták, hogy gyorsan összebarátkoztak, s a magyar darutollas tiszteknek tetszett az arabok puskával folytatott tánca.
Meg kell említenünk még egy híres magyar származású muszlimot is, aki az 1880-as években részt vett a szudáni Mahdi-felkelés utáni angol ellenes harcokban. Felvette az iszlám vallást, s ma Szolimán Ignác pasaként került be a köztudatba.
Amikor az angolok véglegesen elfoglalták Szudánt, Őt kitiltották, s Magyarországra tért vissza, ahol Erdélyben vásárolt magának birtokot.
Még volt alkalma találkozni Horthy Miklós kormányzóval is, erről az esetről megemlékeztek. Neve sokat szerepelt az 1880-as évek újság hasábjain.


Felhasznált irodalom:

Dán Károly: Kállay Béni és a magyar imperializmus
Dr. Léderer György: Keletkutatás
Udvarvölgyi Zsolt: Az Iszlám Vallásszociológiája
Törökországi magyar emigráció tagjainak naplójegyzetei

admin - January 22 2011 · 0 hozzászólás · 3913 megnyitás · Nyomtatás

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Stratégiai partnerünk

Hadísz:

Abu Amr – mások szerint Abu Amra – Szufián ibn Abdullah at-Thakafíra hivatkozva – Allah legyen elégedett vele – jegyezték fel, miszerint azt mondta:

Így szóltam: Ó, Allah Küldötte! Mondj nekem az iszlámban egy olyan mondást, amely felől nem kérdezek meg senkit rajtad kívül. Allah Küldötte azt mondta: - Mondd: Hiszek Allahban, azután járj egyenesen (kövesd a helyes utat)! (Muszlim)

Kérdés: Amikor imádkozunk helyes azt mondtani hogy olyankor Allah kezében vagyunk?
Kategória: Kérdések és válaszok

Archívumunkból


Lejátszó

Kattints a kategória, azután pedig a kiválasztott zeneszám nevén.

  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 8.
  • 2011. április 08.
  • 2011. február 11.
  • 2011. február 18.
  • 2011. február 25.
  • 2011. március 04.
  • 2011. március 11.
  • 2011. április 01.
  • 2011. április 15.
  • 2011. április 22.
  • 2011. május 06.
  • 2011. május 13.
  • track 1.
  • track 2.
  • track 3.
  • track 4.
  • track 5.
  • track 6.
  • track 7.
  • track 8.
  • track 9.
  • track 10.
  • track 11.
  • track 12.
  • track 13.
  • track 14.
  • track 15.
  • track 16.
  • track 17.
  • track 18.
  • track 19.
  • track 20.
  • track 21.
  • track 22.
  • track 23.
  • track 24.
  • track 25.
  • track 26.
  • track 27.
  • track 28.
  • track 29.
  • track 30.
  • track 31.






Központunk


1141 Budapest, Paskál utca 60.

Email: postmaster@magyariszlam.hu

Vidéki mecseteink


Debrecen: Egyetem sugárút 56.

Győr: Hunyadi u. 6.

Siklós: Felszabadulás utca 3. (Malkocs bej dzsámi)

Zakát

Számlaszámunk:
(HU45) 1174 9053 2003 6861 0000 0000
swift code OTPVHUHB
Magyar Iszlám Közösség

PayPal:
postmaster@magyariszlam.hu


Hungarian Exam Center:
Magyarországi Vizsgaközpont:
Isa Omar Masjid
Bp. XIII. Róbert K. krt. 104.




Facebook-csoportunk

Copyright © 2011 Magyar Iszlám Közösség
Powered by Faiz icons by Hamzah Pingsut (www.ubuntu-indonesia.com) & Styleislam icons (www.styleislam.com)
Az oldalunkon megjelentetett írások és egyéb tartalmak a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatóak.
Powered by PHP-Fusion copyright © 2002 - 2019 by Nick Jones.
Released as free software without warranties under GNU Affero GPL v3.
Generálási idő: 0.25 másodperc | 1,462,614 egyedi látogató | jQ Blog | Free Php-fusion Themes | Freethemes4all.com